A Lincoln-i Egyetem és a Reading-i Egyetem kutatói több száz állatfajt vizsgáltak meg és arra a következtetésre jutottak, hogy a Galapagos-i pintyfélék csípése az arányokat is tekintetbe véve 300-szor erősebb, mint a T-Rex harapása. Ezeknél a madaraknál nem véletlen módon a nyers erő is szerepet játszik a pártalálás során, minél erősebb egy hím egyed, annál népszerűbb lesz a tojók körében. A kis termet tehát nem lehet gátja az erőnek a madárvilágban.
A madártoll az emberi szemet is gyönyörködteti, de egymás között is lényeges szerepet tölt be a madárvilágban. A papagáj kihullott tollát közelről megnézve azt tapasztaljuk, hogy finoman megmorzsolva láthatóvá válnak azok az apró rudacskák, amelyek együtt tartják a tollat. Ezeket a kis rudakat ki lehet nyitni és vissza is lehet csukni egészen addig a pontig, amikor már képes lepergetni a vizet, így megfigyelhető a madártoll felépítése. A tudósok számára a toll mérnöki csodája jobb ragasztókhoz vezetett, de bizonyos tulajdonságait még az űrhajók tervezése során is felhasználták. Egymás között a papagájok a tollak színéből állapítják meg a másik madár korát és nemét, így a párválasztásnál is szerepet játszik.
Szerencsés esetben a papagájfajok nagyrésze egy életre választ társat, ők tehát monogám életformát folytatnak. Főleg a nagyobb testű fajtáknál gyakori, hogy ha párjuk elpusztul vagy valamiért elkerül mellőle, akkor nem választanak maguknak másikat, magányosan folytatják életüket a papagájfalkán belül. Persze a természet néha ezt is felülírja, a kihalóban lévő fajok között előfordulnak olyan populációk, ahol a tojók kisebbségben vannak és a biztosabb fajfenntartás érdekében egyszerre több hímmel is párosodnak.
